Bábonymegyer

Weboldal

A Balaton partjáról Siófokról indulva Daránypusztánál kell letérni a - Tab felé - Bábonymegyeren át vezető útra. A Siófok-Kaposvár vasútvonalon is van itt állomás. A mai község 1927-ben jött létre a korábbi Nagybábony és Koppánymegyer összevonásával. A hajdani két települést már csak néhány üresen álló házhely választja el, itt van a vasútállomás is. rnA községek neve, a Bábony személynévből és a Megyer törzsnévből eredeztethető. A XIII-XIV. századi oklevelek szerint Bábonyban borászattal, szőlőműveléssel foglalkozó szolgáló népek laktak. Abban az időben Megyer település a hajdani, Győrbe vezető római út átkelőhelyénél és a közelében levő magasabb dombon lehetett. Megyer néven 1193-ban szerepel először abban a megerősítő oklevélben, melyet III. Béla a székesfehérvári János-lovagoknak adott. A királyi család birtoka volt, s a pannonhalmi apátság lovas szolgái laktak itt. A következő évszázadokban egymást követően több földbirtokos tulajdona volt a két település, és mindkettőre jellemzővé vált a virágzó szőlőművelési kultúra. A török hódoltság után a Lengyel, a Sallér, a Majthényi családok mellett köznemesek is földbirtokhoz jutottak itt, akik a magyarok mellé Bábonyba tótokat telepítettek, szabad vallásgyakorlást ígérve számukra. Ezért ide vezethető vissza az evangélikus egyház létrejötte. Az 1732-ben megalakult evangélikus eklézsiát azonban két évtized múlva Padányi Bíró Márton katolikus püspök parancsára megszüntették, a templom kulcsait elvették, és megfosztották őket iskolájuktól is. Több évtizednek kellett eltelni addig, amíg újból lehetett prédikátora a településnek. rnA mai község 1927-ben jött létre a korábbi Nagybábony és Koppánymegyer összevonásával. A hajdani két települést már csak néhány üresen álló házhely választja el, itt van a vasútállomás is. A faluban élt Rudnay Gyula festőművész.